A kobold füle.

Az édes kicsi koboldfülnél, szebb a világ kerekén sehol sincsen.

Cirkalmas köreivel, barázdált, kicsi rejtett útjaival és szépséges mélységével, minden meg van benne, ami tökéletessé és teljessé teszi. Persze mint minden rendes kobold fül, ennek is egy picit hegyes a pereme, de ettől csak tündéribb külsőt kölcsönöz az egésznek és csak finomabbá, árnyaltabbá teszi az amúgy is szép, labirintusos részek belső vonalait. Különösen akkor megnyerő és pompázatos e csuda, mikor a sellőktől lopott gyönggyel díszített cimpába végződik az alja. Az alja, melynek kötődése a kobold többi részéhez teljes és elválaszthatatlan. 

Összességében, egy ilyen csodát látni és megérinteni, egy valódi koboldvadász minden álmát felülmúlja és olyan érthetetlen örömmel tölti el, amelytől időnként még a megfigyelt kobold is komoly zavarba jön. Ezt a pillanatot kell felhasználni, hogy ellophassuk a legértékesebb kincsét, amije valaha is lehet. Ez pedig nem más, mint a "füllentés sóhajának" nevezett varázstrükk, amit minden kobold a fülébe rejtve hord. Egyszerűen csak közel kell hajolni, s miközben az igézően szép labirintust simítja végig az ujjunk, a következő varázsszavakat kell a sötétbe súgni: 

"Úgy szeretlek téged ahogy vagy, s ahogy vagy úgy vagy egy.
Egy pici ez, egy pici az, s nagyon sok jó."