Már megint futunk. Kezdek teljesen kikészülni. Hja és a faszom tele van a kibaszott kilométerekkel. Négy hónapja, amióta beléptem a Képzelet Rendészethez, semmi mást nem csinálunk, csak megállás nélkül...
- William!!!!
- Igen uram! - ordítom torkom szakadtából.
- Maga meg, mi a faszt csinál?
- Futok uram!
- Ez nem futás faszi! Úgy vonaglik mint, egy kibaszott, letolt gatyájú, nyájas buzi! - egy pillanatra meglepődök a kiképzőm, Doris Maltan őrmester kreativitásán, de semmit nem mutattok belőle.
- Köszönöm uram!
- Ne köszöntgesse, maga aszott faszú, buzipók! - úgy ordít, hogy egy rakás Maltan nyállal lesz gazdagabb a pofám. - Viselkedjen úgy, mint aki idevaló faszi és kapja magát össze! Gyerünk, gyerünk, gyerünk....
Unszolás képen, nem csak szóval, de pálcával is biztat, a jószívű faszszopó, hogy beérjem a többieket.
Szóval, itt vagyok a kibaszott Képzelet Rendészet, Hantakói kiképző táborába. Egy rakás hozzám hasonló lelki nyomorulttal és néhány elképesztően aberrált kiképzővel. És, hogy mi a jó faszt keresek itt? Hát én magam sem tudom, csak annyi rémlik, hogy négy hónappal ezelőtt az egész életem zsákutcába futott. A feleségem elvált tőlem, a szeretőm kiesett az ablakon, a kutyám belehalt a panasz azonosításban és George a legkedvesebb gyerek kori cimborám alkoholista lett. Ehhez képest, már másodlagos, hogy a volt házam is a feleségemnél maradt és bár szerény vigasz, hogy a TÁV vagyis a Terroria Állami Végrehajtás elárverezte az egészet, mert nem tudta az asszony fizetni a 210%-os kamatokat. Persze nem panaszkodom, mert itt nálunk Terroriában ez mind teljesen normális és hétköznapinak számít, de nem tudom. Én valahogy többre vágytam, úgyhogy egy Georgeal folytatott zsákutcás berúgást követően, másnap elhatározásra jutottam és jelentkeztem.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem a jó nevű KLASZ Biztonsági Őrséget, vagy mondjuk a hadsereget és ott pl. a tengerész gyalogságot választottam? Hm, hát a kérdés bár jogos, de erre két válaszom is van. Egy: nagyon misztikus volt a Képzelet Rendészet sorozó filmje, ami így hangzott: "Azt hiszi, hogy a gyilkosság a komoly bűn? Nézzen bele polgár társa fejébe!". Ok lehet, hogy most kiröhögnek, de engem tök megnyert ez a reklám. Kettő: kúrvára tartottam tőle, hogy nem bírnám ki a másik két szervezet kiképzését és az se jönne össze. Akkor pedig tényleg a 8:20-as légi vasút elé feküdtem volna. Szóval, így maradt a kevesek által ismert és alig propagált másik erőszak szervezet a Képzelet Rendészet vagyis a KRrrrrr, ahogy itt mi hívjuk. Jó nagy fasz voltam, az már biztos.
Négy hónap telt el azóta, és egy speciális kiképző táborba vittek, ami mesterségesen létrehozott Hantikóban található. Van itt minden, ami ahhoz kell, hogy a magam fajta álmodozókat véres ronggyá szopassák. Csak, hogy párat felsoroljak: viziketin merülési pályá, Mászkáni-szilvex mesterséges mászó környezett, Vascantricki erőtér modulátor pálya, ahol egy sallertől leszakadhat az ember feje és persze a nulla g-s futópálya, ahol már három hete szopunk. Ennek a lényeg, hogy úgy kell futni, hogy nincs gravitáció, viszont a természet szabályzó modulokkal bármilyen kellemetlen időjárást és hőmérsékletet be lehet állítani, mint például a mai, nubiai sivatagi klímát.
Szóval szerintem jogosan van tele a faszom az egésszel. Nem is beszélve arról, hogy négy hónapja retardáltakkal vagyok összezárva. Tízen, vagy tizenketten érkeztünk együtt és személyiségemből fakadóan már a légi buszon próbáltam szociális kapcsolatot létrehozni a társaimmal. Nem jött össze. Szinte még beszélni is alig tudnak. Igaz, volt közöttük egy Spancliniai cápa fejű, aki egészen sokat mosolygott rám, ám végül kiderült, hogy azért, mert az ő faja alapvetően emberevő. Na mindegy. Rájöttem, hogy nekem van egyedül tisztán szerzett diplomám és hozzá tartozó eszem, úgyhogy nem is erőltettem tovább. Egyébként hivatalosan író voltam. Viszont, lévén, hogy egy könyvem sem jelent meg és nem is nagyon szerettem írni, így hamar tönkrement az írói karrierem. Mindezek ellenére....
- William! - baszki megint megtalált.
- Igen uram!
- Magának van ilyen buzi neve William?
- Milyen buzi nevem uram? - ha ezt nem játszotta el eddig velem ezerszer, akkor egyszer sem.
- Mokka, bassza meg! Magának a család neve Mokka?
- Igen uram.
- Ez, most komoly, vagy csak hülyéskedik velem?
- Nem uram, halálosan komoly. Mint ahogyan az is, hogy ön látens homoszexuális, ami miatt állandóan káromolja a társadalom melegebb tagjait. Uram!
Na. A futással egy ideig nem kell bajlódnom, miután az őrmesteremet, aki közismerten rasszista, faj és öngyűlölő, nyilvánosan lebuziztam.
Ahogy a helyére csúszott mögöttem a fogdaajtó, éreztem, hogy a lábaim hálásan az "Ó izmom adj egy percet" című nótába kezdenek. Mosollyal az arcomon nyugtáztam, hogy itt végre nem baszogatnak és szunyálhatok egy jót.
- Szia cica fiú!
Amint meghallottam az ágy irányából negédesen búgó, nagyjából teherhajó mélységű hangot, azonnal tudom, hogy a híres "Boxer tesók" cellájába zártak és az idősebb Boxer már közeledett is. Ahogy felkelt az ágyról és fölém magasodott, máris tudom, hogy nagyon nehéz perceim lesznek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése