Garantáltan harsányan figyeltem fel a lehetőségre. A lehetőségre, hogy minden emberi lényben van egy nagy adag kíváncsiság és egy még nagyobb adag egyszerűség, talán időnként jóság. Ennek oka nem hiszem, hogy bonyolult lenne, egyszerűen így vagyunk kitalálva és összetéve. Értékelhető példája, a ma esti esetem, amikor egy csoda kocsmában ülve, megvilágosodások egész halmazát élhettem át, ahogy egy másik ember kifejtette, mély és valós gondolatait. Ám nem csak erről beszéltünk, hanem Istenről, UFO-ról, könyvekről és a magyar történelemről. Jóravaló kedves ember lévén, mindezeket szépen, sorban és lényegében gördülékenyen veséztük ki. Minden kicsi elhajlása, minden tudásbéli hiányból fakadó pici hibája ellenére, kedves és őszinte beszélgetés és elsősorban hallgatás volt. Szépen végig futottunk mindent, amíg el nem jutottunk a filmekig, illetve addig, hogy Mátyás magyar király volt és ezt a Románoknak is jó lenne megtanulniuk. Persze ezt követően a magyar helyzet szomorkás mivoltába is belecsaptunk, hogy de jó lenne, ha nem lenne ennyire rossz. Én a magam részéről bólogattam és csak annyit mondtam, hogy ez csak rajtunk múlik. Megint térítettem, hátha segít rajtunk, máson, mindenkin.
Most éppen a musicalek vannak témán.... Jézus Krisztus szupersztárt, legalább egy pár percre, időt utazhattam a '80-as évekbe. De jó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése