Éreztem, jobban mondva sejtettem, hogy működni fog. Egy magas toronyház tetejére másztam fel és ott próbáltam ki. Valóban jobban is ment mint gondoltam, az oldalsó szárnyak és a távolság tökéletes volt. Minden a helyén volt és semmilyen váratlan fordulat nem billentet ki, sem az egyensúlyomból, sem a repülési irányomból. Éreztem, hogy egy kicsit talán túl magasan szállok, de ez nem okozott gondot. Alattam az emberek meglepetten, vagy épp észre sem véve járkáltak. Az épületek ocsmány, beton oldalain mindenfelé rozsdanyomok és szürke foltok. Kivételesen még csak esete sincs, igaz csak gyakorolok. A többi felszerelésem is ellenőrzöm, illetve egy múló percig elhezitálok azon, hogy vajon milyen szerkezetekre és eszközökre van még szükségem.
A siklást követően vissza mászom a torony tetejére és elrejtem a felszerelést. Vagy mégsem? Úgy érzem, hogy szükségem van rá, és a közelben, egy erődre emlékeztető fürdőbe török be. Gyerekjáték, hiszen csak egyszerű zárral vigyázzák a hátsó részt, ahova sehogy sem lehetne kívülről eljutni, csak ha sikló repül az ember. Ez pipa. Bent félhomály van és nem is nagyon tudom, hogy miért kellett idejönnöm. Valami fürdőzővel összefutok, aki elmondja, hogy ki kéne üríteni a helyet, mert baj készül. Neki is látunk és érzem, hogy feszültség van a levegőben, de nem találom a forrását. Hiába megyek végig a folyosókon, elkerülve a központi részt, semmit sem találok. Érdekes.
Lassan mindenki elszivárog és sötétedik odakint, úgyhogy én is lelépek és csatlakozom a barátaimhoz a toronyépület tövében lévő főtéren. Egészen ránk esteledik és valami kávézóban egy idióta játékot kezdünk játszani amikor ismét érzem, hogy valami nincs rendjén és elkezdek felszedelőzködni, hogy menjek a holmimért...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése