- Hogyhogy nem érdekel, ne hülyéskedj. Ez egy olyan lehetőség, ami egy életben, ha egyszer megadatik. Te meg ennyi szenvedés után képes lennél szarni az egészre és nemet mondani rá?
- Miért? Miért érdekel ez téged egyáltalán ennyire? Neked mi a jó ebben? Talán fizetnek érte?
- Ne legyél ennyire szemét, tudod jól, hogy semmi érdekem sincs benne, csak figyelek rád. Igyekszem segíteni amiben csak lehet és, ha kell, hát megmondani, azt amit te is tudsz, csak épp nincs kedved figyelembe venni.
- Ezt nem hiszem el, ennél több indokodnak kell lennie, különben nem segítenél.
- Jó, lehet, hogy van más is a dologban, de az nem rád tartozik.
- Ja, rám csak az tartozik, hogy ha hozok egy döntést és azt elmondom, akkor te megkérdőjelezd! Különben is, nekem ajánlották fel és nem neked, így én dönthetem el, hogy akarom e vagy sem.
- Oké! Világos és értem, de ez nem jelenti azt, hogy jól döntesz.
- Nem a te dolgod.
- De igen ha az én bőröm is múlik az egészen.
- Most meg miről beszélsz?
- Hát arról, hogyha hülyeséget csinálsz, akkor mind a ketten bajban leszünk és az nekem is szar lesz, nem csak neked. Úgyhogy amikor ilyen nagyon hatványozottan önző pöcs módjára viselkedsz, akkor ezt is jó ha figyelembe veszed!
- Te hülye vagy! Nem értem, hogy miről beszélsz.
- Arról öcsém, hogy ide vagyunk kötözve, harminc benzines kannához, és kint négy ukrán dühösen babrál egy öngyújtóval. Úgyhogy ha bejönnek és megkérdezik, hogy együtt akarsz e velük működni, legyen szó bármiről is, akkor belemész, vagy szétrúgom a segged!
- Ne nevettess, hiszen te is tudod, hogy én vagyok a nagyobb darab és amúgy is kivagyunk kötve úgyhogy tök esélytelen, hogy kiszabadulj és "szétrúgd a seggem".
- Látod bazdmeg, pont ez a beképzelt, seggfej stílus az ami idejuttatott minket! Mert TE, mindig azt hiszed, hogy minden csak vicc, és úgyis megoldod valahogyan. Most meg amikor már tényleg lapátolni lehet a szart, még mindig arcoskodsz és ahelyett, hogy jó fej módjára engednél, hogy ezt túléljük, te azért csak hősködni akarsz....
- Kuss! Jönnek vissza.
- Oké, de ne baszd el!
- Fogd már be bazdmeg, nem érted, hogy nem ...
- Nu. Sikerült kitalálnotok, hogy mi legyen? Gyújtsunk rá és csináljunk belőletek élő máglyát, vagy jó fiú leszel és együtt működsz Borissal?
- Ő...
- Ne ő-z, baszki, ne ő-z, mondj gyorsan egy igent....
- Mit susmorogsz, te kis szaros?
- ÁÁÁÁÁ, ember, az a térdem....
- Tudom, azért léptem rá, és ha nem fogsz...
- Hé-hé-hé! Nyugi ember, oké!
- Te ne emberez le engem, pici gyújtós, és főleg ne nyugtatgass engem, ez még e legkevesebb amit a hülye kis csíra haverod kap mert beleszól a nagyok doglába. Szóval? Igen, vagy nem?
- Figyelj Boris.
- Iván!
- Bocs! Figyelj Iván, én nagyon szeretnék élni ezzel a lehetőséggel, de nem tehetem meg, érted, egyszerűen ez, ez nem megy.
- Azt akarod mondani, hogy hívjam fel "Belező" Borsit és mondjam neki azt, hogy bocs főnök, de a kis csíra azt mondja, hogy: NEM?!
- Hé haver, ne csináld ezt... hallod kérlek... ÁÁÁÁÁ
- Fogd már be csíra. Nem látod, hogy a fürtös kis haverodon van most a hangsúly?
- De, de, de, látom, látom, bocs!
- Hé, HÉ, HÉ! Iván! Iván, kérlek, ne törd el a térdét, jó!
- Jól van nyuszifül, de csak azért mert ilyen szépen kérted. Na! Hívjam a főnököt és mondjam neki, hogy a válaszod nem, vagy van annyi élet ösztönöd, hogy átgondoltad?
- Oké, én, én ezt átgondoltam.
- Tényleg?
- Tényleg?
- Igen, és arra jutottam, hogy oké, belemegyek. Belemegyek és elveszem a kis csajt, csak kérlek, ne törd el Jhony térdét!
- Jól van faszikám, hát ez a beszéd! Ki a faszom az a Jhony!
- Én...
- Fogd már be!
- Ő! A srác akinek a térdén talpalsz.
- Oké, oké, nem para. Jól van kicsi Jhony, nem lesz baj.
- Hu, de jó!
- Jól vagy öcsém?
- Persze, most már, hogy nincs egy két mázsás ogre a térdemen, jól vagyok. Köszi öregem.
- Nincs mit.
- Nem lesz para, egészen szép csajszi volt.
- Tudja tököm, teljesen kész voltam.
- Én is Bren, de ne aggódj, amit a sötét, a pia és kábszer ellenére láttam belőled, meg a kis luvnyából, az az, hogy nagyon, szóval, nagyon...
- Jó! Legalább megpróbáltad. Látod milyen lelkesen magyaráz a főnökének.
- Ja baz! A végén csak megússzuk, mondtam én, hogy nem lesz itt semmi gond.
- Hát nem épp ezt mondtad, amikor mondtam, hogy...
- Jól van fürtöske Boris örül. A kis Hildácska örül, és mi is örülünk. Kicsit gáz, hogy egy diszkóban ismerkedett meg az ifjú pár, de hát, abból élünk amink van. Nem igaz?
- Ja-ja, de!
- Nem téged kérdeztelek csicska!
- Bocs!
- Szóval, jön a főnök és rövidesen megismerheted az apósodat. Nagy dolog! Mi is a neved?
- Bren. Ö, Bren Hur.
- Na, ez nem volt szép fürtöske!
- Bocsi, de tényleg így hívnak.
- Jól van na, csak ugratlak. Már csak egy kérdés van.
- Mi lenne az?
- Körül vagy metélve?
- Jaj jajajajajajaj nem, én, nem, én meggondoltam magam ez, nem, ez......
- Az szopás, de hamar megoldjuk! Pont van nálam egy erre alkalmas eszköz.
- Faszikám kemény gyerek vagy te, mindezt bevállalni egy csókért HEHEHE!!!!!!!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése