A technika ördöge.

A technika ördöge egy roppant különleges fajtája az ördögi csoportosulásoknak. Alapvetően majdnem úgy néz ki mint a többi, csak szőrösebb, alacsonyabb, több keze és lába van, illetve nagy a tompora és szemüveges. Ez tény és nincs értelme erről vitatkozni!

Szóval a technika ördöge ilyen és nagyon, de nagyon, de nagyon veszélyes! Elsősorban a technikára, de másodsorban  mindenkire, akinek bármi köze is van a technikához. Hm! Értjük már miért olyan nagyon veszélyesek? A mai világban mindenkinek a zsebében legalább egy mobil, vagy egy mp3 lappang. Nem is beszélve a szállítható laptopok és notbookok tömegeiről.  Úgyhogy tökéletes célpontjai vagyunk mindannyian, ezeknek a szőrős kis izéknek.

Alapból egyébként nem lennének ezek a genyák, vagy legalább is nem ennyire genyák, de szent küldetésüknek érzik, hogy állandó bajt keverve, figyelmeztessenek. Figyelmeztessenek, hogy azé lassan a testtel, mert nem minden az aminek látszik. Ők úgy gondolják, hogy genya kis tetteikkel csak jót tesznek és arra ösztökélnek, hogy ne higgyünk annyira a technikában. Ezért van, hogy állandóan résen vannak és időről-időre, belekötnek valamilyen általunk használt eszközbe. Okozva ezáltal olyan smseket, amiket nem is mi küldtünk, vagy nem is mi kaptunk. Persze akkor már megvan a baj és ki hiszi el (főleg ha nő van a dologban), hogy tényleg nem tudjuk ki az a "Mélydekoltázsú Gizi", aki élénken-burkolt szerelmi vallomást dobott ránk?

De van ennél is rosszabb, mint például, amikor részegen megyünk haza és baromira nem találunk a kulcslyukba, mert a technika ördöge állandóan arrébb löki a kulcslyukat, vagy a kezünkre csap... na jó lehet, hogy ezért nem a technika ördöge a felelős, de miért is ne varrhatnánk ezt is a nyakába?

Aztán megesik, hogy nem úgy kapcsol ki a gép, ahogy mi szeretnénk, hanem úgy, ahogyan Ők! Vagy egyszerűen, csak úgy szó nélkül lefagy, amiben nem az a döbbenetes, hogy a számítógép nem szól közben, hogy "Figyi, bocsi, lefagyok!", mert az azért durva lenne, de mégis bosszantó, hogy a kis rüszü ördögöcskék, a hangot is befagyasztva offolják a gépünket. Ennél radikálisabb, amikor valakit halálra ráz egy foglalat, mert azt hitte, hogy nincs benne áram, pedig van. Bár ezeknek az eseteknek a többsége mögött, emberi hülyeség van, de akkor is fogjuk rá a kis szarosokra!

Szóval mint a mellékelt ábra is mutatja, temérdek sok gond van a technika ördögével, vagy ördögeivel és koránt sem lehetünk soha olyan elbizakodottak, hogy azt higgyük, hogy velünk ilyen soha nem történik meg. Vagy! Hogy minket soha nem találnak meg.

Mindig ott vannak, minden kicsi szerkezetben, aminek bármi köze is van az emberkéz alkotta teremtéshez és csak arra várnak, hogy mikor tudnak nekünk gondot okozni. Ez a lételemük, ezért lettek kitalálva.

Szerencsés véletlennek köszönhetem, hogy egy alkalommal sikerült fülön csípnem egy ilyen genya különítmény kapitányát, egy Ragyás Varangy nevű főkolompost. Alaposan össze püföltem és az általa lefagyasztott monitorom elejére szikszalagozva, neki kezdtem a kifaggatásának.

- Elkaptalak genya!
- Ja, ja, ja. Figyu, csávó! Ha elengedsz, akkor... akkor... izé... akkor...
- Mi lesz akkor?
- Ööö, nem tudom.
- Ja, te nem az ígérgetős, szerződéskötős típus vagy, mi?
- Nem. Sajnálom. - egészen elszontyolodott.
- Milyen kár. Szomjas vagy?
- Ja!
- Jó, mert nem kapsz semmit!
- Kár.
- Kapcsold vissza a gépem, te kis.... izé!
- Nem megy vaze! Tényleg nagyon sajnálom, de nem tudunk semmit visszakapcsolni. Nekünk csak arra van jogosítványunk, hogy elcsesszük a dolgokat és ti hülye emberek, bánkódjatok, vagy dühösek legyetek.
- Talán nem kell emlékeztesselek, hogy én is ember vagyok és még mindig hülyére tudlak verni!
- Uh igaz, bocsi. - próbált elnézést kérően rám mosolyogni, de ezt nem ettem meg.
- Szóval, azt akarod mondani, hogy ugyan tönkre tudod tenni a cuccaim, de rendbe hozni nem?
- Ja azt. - nézett rám végtelenül bután.
- Hát jó! - mondtam, és monitorral együtt kidobtam az emeleti ablakon.

Azóta nem hallottam ezekről a különös és igen furcsa lényekről és nem is működik a gépem....