Olyan édesen sunyik a talpas kis felesek. Nem
is figyel rájuk oda az ember, mert méretükből és képességükből fakadóan,
könnyen elbújnak a szem elől. De ha egyszer ne adj Isten, de rátalálnak az
emberre, hú, hát ott bizony sok csoda történik.
Valamikor nagyon régen, talán alig 24 órája, ismét rám kacsintott pár ilyen, negédesen búgó, apró, kedves jószág és a bennük lévő, laza lelkesedéssel figyelték, hogy nincs e kedvem bekapni őket?
A válaszom, máig érthetetlen okokból igen volt. S láss csodát, máris minden
megváltozott.
Eleinte csak viccnek véltem, hogy megjelenik és rám köszön,
három házisárkány méretű, orgia színű, szappantartó, de aztán, ahogy újabb kis
felesek kerültek a végleges helyükre, ezeknek a száma radikálisan nőt! Sőt! Egy
idő után nem csak ők, hanem piros sapkás, narancs manók is előkerültek, amik
egy Hai-Wi, Hai-Wi című slágert kezdtek énekelni. Tök érthetetlen okokból. Mindezt persze fülrepesztő hangon. A sarki
gyros-os már csak, sajt volt a spagetti tetején, ahogy malacképével mosolyogva
és villámgyors kezekkel, becsavart nekem egy harapásnyi luxust. Pörgött is velem
a világ, míg végül azt vettem észre, hogy a hídra néző kék-kutyának a szájában
vagyok, ami röptében kapja be a legyet…
Ilyenek ezek a kis francos felesek. Aranyosak, ugyan meg minden, de valójában nagyon gonosz kis mókamesterek, amik ha éheznek egy kis szeretetre, nem ismernek irgalmat és addig-addig bűvölik áldozatukat, üvegfalukon túl, még kénytelen az illető megtörni és szemérmesen, egyiket a másik után a pokolba küldeni!
Példaértékű is a dolog, mert felfedeztem, hogy a pletykák igazak: Minden taxi foglalt? Válasz egy teleport felest! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése